1. Biogáz üzemek engedélyezése kapcsán szerzett tapasztalatok
Egy biogázüzem létesítési engedélyezése jól szabályozott folyamat, de sok, egymásra épülő
engedélyezési eljárási lépést igényel. Fontos kiemelni, hogy a biogázüzemek engedélyezése
egyetlen hatóságnál sem rutinszerű feladat. Általános a jogszabályok eltérő értelmezése.
Megemlítendő, hogy a hatóságok 7-8 év kihagyást követően találkoznak újra az
engedélyezési eljárásokkal, ami az amúgy sem rutinszerű folyamatokat még inkább lassítja.
a) Környezeti hatásvizsgálat
A környezetvédelmi szempontú konkrét engedélyezési kérdéseket a környezeti
hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.
(XII. 25.) Korm. rendelet szabályozza. Az előzetes vizsgálat ügyintézési határideje 45 nap, az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban pedig 105 nap. A környezeti
hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás jelentősen megnöveli
az előkészítési folyamatot amellett, hogy költsége is számottevő. A hatóságok a számukra
előírt határidőt nem tudják tartani (konkrét példáink vannak 288, illetve 360 nap
időtartamról).
b) Hulladékok adminisztrációja
Szükség lenne a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglaltak biogáz üzemekre
vonatkozó pontosabb meghatározása.
Az egyes, területileg illetékes környezetvédelmi hatóságok a jogszabályokat és fogalmakat
(pl. hígtrágya) egymástól eltérően értelmezik és használják, ami mind a létesítés, mind a
működés során eltérő eljárásokat eredményez. Az eljárások egységesítése végett célszerű
lenne a fogalmakat pontosítani, hogy a szabályozás és a gyakorlat egységes lehessen e
téren. A cél olyan pontosítás, mely a megvalósítási helyszíntől és az egyes ügyintézők egyéni
jogértelmezéstől függetlenül azonos szabályokat érvényesít. A Biometán-Biogáz Egyesület
készséggel venne részt ebben a szakmai munkában.
c) Építési engedélyezés
Az építési engedélyezés tekintetében a biogáz erőmű sajátos ipari építménynek tekintendő
az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól
szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet alapján. A gázrendszer engedélye különleges helyet
foglal el az engedélyek között. Az eljáró hatóság azonos, a vonatkozó szabályok is
ugyanazok, azaz egy eljárásban engedélyezni lehetne a gázrendszert is. Ezzel szemben a
tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóságok mind a gázrendszerre, mind a gázmotorra
vonatkozóan külön-külön eljárásokat folytatnak le, ami többlet munkaráfordítást és az
engedélyezés elhúzódást okozza.
Komoly időveszteséggel jár az, hogy az építési engedélykérelem kizárólag a környezeti
elővizsgálati eljárás lezárása, illetőleg a vonatkozó környezetvédelmi tárgyú engedély kiadása után nyújtható be. Ez egy olyan furcsa állapotot teremt, hogy az EKHE engedély
birtokában elvileg megkezdhető lenne a működés is, miközben a létesítési engedélyezés
még el sem kezdődött.
Az építési engedélyezési eljárás határideje 40 nap (szakhatósági eljárások nélkül), a
gyakorlatban azonban látjuk, hogy a hatóságok – a kiemelt kormányprojektek elsőbbségére
hivatkozva – nem tartják be az előírt határidőt.
Hasonlatosan a környezetvédelmi tárgyú engedélyezéshez, az építési engedélyezésben is
többször előfordult, hogy a területileg illetékes hatóságok elvárásai egymástól érdemben
eltérőek voltak. A múltban, a biogáz üzemek gyakoribbá válásával a hatóságok
felkészültsége és tapasztalata is sokat fejlődött, azonban az akkor megszerzett tudás a
hosszú kihagyás következtében ma már alig áll rendelkezésre. Konkrétabb és pontosabb
szabályozás hiányában bizonytalan, hogy a hatóságok az új üzemek tekintetében milyen
gyakorlatot fognak követni.
Esetleges félreértések elkerülésére hangsúlyozzuk, hogy az építési hatóságok hozzáállása
jellemzően támogató volt, azaz nem az ügyintézőknél, hanem magában az eljárások
szabályozásában kellene az egyszerűsítés és gyorsítás lehetőségeit keresni. Megfontolásra
javasoljuk azt a megközelítést, hogy a kormányzat egy-egy regionális környezetvédelmi,
illetve építésügyi hatóságot jelöljön ki a biogáz üzemek engedélyezésére és ruházzon fel
országos engedélyezési jogkörrel. Ezzel a megoldással koncentrálni lehetne a
tudást/tapasztalatot, automatikusan egységes lenne a jogszabályok
értelmezése/alkalmazása és lerövidülhetne az eljárások időigénye.
2. A beruházási támogatásokról
A BBE Elnökség véleménye szerint a rendelkezésre bocsátható korlátozott keretet
elsődlegesen nem új biogáz/biometán létrehozásának támogatására, hanem arra kellene
felhasználni, hogy elősegítse a már meglévő biogáz üzemek magasabb szintű részvételét a
hazai energia ellátásban. Igy módon a többlet megújuló energia termelés alacsonyabb
fajlagos beruházási és működési költségekkel érhető el, mint zöldmezős beruházás esetén.
Amennyiben a pénzügyi lehetőségek engedik, természetesen kívánatosnak tartjuk a
zöldmezős beruházások támogatását is.
A meglévő üzemek tekintetében javasolt támogatási célkitűzések:
- a) biogáz termelő kapacitás növelése,
- b) a termelt megújuló energia hatékony felhasználása,
- c) a villamos energia termelés részleges vagy teljes kiváltása biometán termeléssel.
ad a) Egy már működő biogáz üzem teljesítő képességének bővítése elérhető mind a
fermentációs térfogat növelésével, mind a technológia korszerűsítésével és a szűk
keresztmetszetek feloldásával. A pótlólagos beruházások révén a biogáz üzem alkalmassá
válik olyan szerves hulladékok és melléktermékek fogadására (tárolására, előkezelésére és
feldolgozására), amelyeknek kezelésére eredeti kiépítésben nem volt képes. A feldolgozható
alapanyagok körének kibővítése és mennyiségének növelése a legfontosabb feltétele a
termelés intenzifikálásának.
A megnövelt biogáz termelési kapacitás igényelheti egy új gázmotor beépítését és a biogáz
tárolás bővítését is.
ad b) A termelt megújuló energia hatékonyabb felhasználását biztosíthatja (egyebek között):
- a biogáz üzemek alkalmassá tétele a piaci igényekhez rugalmasan igazodó villamos energia termelésre (villamos energia termelő teljesítmény növelése, biogáz tároló kapacitás bővítése),
- a biogáz üzemekben kapcsoltan termelt hőenergia hasznosítását lehetővé tevő beruházás.
ad c) A biometán termelés villamos energia helyett elsősorban azokban a működő biogáz
üzemekben célszerű, ahol
- a kapcsoltan termelődő hőenergia felhasználására nincs lehetőség,
- a biogáz termelés (a széndioxid leválasztó egység gazdaságos üzemméretének elérése érdekében) növelhető,
- van műszaki lehetőség földgáz hálózati csatlakozásra.
Ezeknél a projekteknél a beruházási támogatás vonatkozhat mind a biogáz tisztító
üzemegység beépítésére, mind a földgáz hálózati csatlakozás kiépítésére.
3. Biometán termelés működési támogatásáról
A szakértők többségéhez hasonlóan a BBE is a különbözeti szerződés (Contract for Difference CfD) mechanizmusát tartja a legcélszerűbb eszköznek a biometán termelés ártámogatására és a kívánt magatartásformák, például a magánszereplők beruházásainak ösztönzésére. A jövőbeli bevételi források stabilitásának és kiszámíthatóságának biztosításával a CfD ösztönzi az olyan új projektekbe történő beruházásokat, amelyek egyáltalán nem valósulhatnának meg, ha kizárólag a változékony piaci áraktól függenének.
A CfD alkalmazása révén az új biometán beruházási projektek függetlenné válhatnak a földgázpiac tervezhetetlen ingadozásaitól, és a szerződés időtartamára stabil bevételhez jutnak. A stabil és kiszámítható hosszú távú (10 év) bevétel szükséges a kifejezetten a projektre kialakított tőkeáttételes hitelkonstrukcióval történő finanszírozáshoz. A hosszú távú jelleg lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy alacsonyabb kamatfelárat és hosszabb futamidőt kínáljanak, ezáltal csökkentve a projektek tőkeköltségét.
A javasolt megközelítés a kétirányú (two-way) CfD a következő koncepcióval:
A kétirányú különbözetre vonatkozó szerződés a biometán termelő és egy állami szerv – között létrejött szerződés, amely – versenytárgyalás útján – meghatározza a kötési árat. A biometán termelő a piacon értékesíti a termékét, majd a piaci ár és a kötési ár közötti különbözetet kiegyenlíti az állami szervvel. A CfD így lehetővé teszi a biometán termelő számára, hogy stabil bevételhez jusson az általa termelt megújuló gázért, ugyanakkor a magas piaci árak esetére bevételi korlátot teremt a termelő számára.
A koncepció lényeges eleme a versenytárgyalás, amelynek során a legalacsonyabb árat igénylő (tehát a leghatékonyabb) termelők kerülnek kiválasztásra. A versenytárgyalásokat kiíró állami szerv a mennyiségi és pénzbeli keretek meghatározásával mindenkor biztosítani tudja a célok és ráfordítások egyensúlyának fenntartását.
Általánosságban három alternatíva áll rendelkezésre az ilyen támogatási rendszerek finanszírozására: (1) általános adózás és a kormányzati költségvetés felhasználása, (2) közvetlenül a gázfogyasztókra kivetett illetékek (díjak), (3) egy kifejezetten erre a célra létrehozott külön alap. A költségvetésre való támaszkodás elkerülésére és a földgáz fogyasztók magasabb költségekkel szembeni védelmére célszerűnek látszik egy külön alap létrehozása. Biometán esetében a CfD támogatási rendszer alkalmazásának komoly kihívása a referenciaárindex meghatározása, minthogy erre a termékre (és származási igazolására) ma még nincs átlátható és széles körben elfogadott referenciaár.
4. Javaslatok jogszabályi változtatásokra
- „Robin Hood” adó
Az 2008. évi LXVII. törvény (a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről) szerint bevezetett 31%-os (időközben 41%-ra emelt) jövedelemadó kötelezettség – egyéb gazdasági szereplők mellett – vonatkozik a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyesekre, azaz a villamos energiát termelő biogáz üzemekre is. A törvény viszont a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők, továbbá a prémium típusú támogatásban részesülő termelők (ideértve mindkét esetben a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energiát csak részben a kötelező átvételi rendszerben értékesítő termelőt, a prémium típusú támogatási rendszerben részesülő termelőt) esetében méret korlátot tartalmaz: az adózási kötelezettség kizárólag az 50 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyeseire érvényes.
A törvény jelenlegi szabályzása szerint azok a biogáz üzemek, amelyek nem vesznek részt a KÁT/METÁR támogatási rendszerben és a villamos energiát a szabadpiacon értékesítik 41%-os jövedelemadó kötelezettek.
A BBE javasolja, hogy a Robin Hood adó alóli mentesség kivétel nélkül valamennyi 5 MW alatti beépített teljesítőképességű, biomasszából villamos energiát termelő kiserőműre vonatkozzon.
- Bio-CNG és bio-LNG mentesítése a jövedéki adó alól
A készülő hazai biogáz/biometán koncepció egyik lényeges kérdése a biometán közlekedési hajtóanyagként történő hasznosítása. A kormányzat ezirányú elvi-gazdaságpolitikai támogatását hatékonyan kifejezésre juttatná a jövedéki adóról szóló 2016 évi LXVIII törvény módosítása, amely szerint a közlekedési hajtóanyagként felhasznált biomasszából termelt komprimált vagy cseppfolyósított biometán (bio-CNG, illetve bio-LNG) mennyiségek mentesülnének a jövedéki adó alól. A mentesség alapfeltétele természetesen a fenntarthatósági követelmények maradéktalan betartása lenne.