Jogszabályok

2011 évi XXIX. Törvény a villamos energiáról (VET)

A VET (amely a 2009/28/EU Direktívának felel meg) érinti a biogáz ipart két vonatkozásban:

• keretet biztosít a biogáz villamos energia célú felhasználására és annak támogatására,
• külön paragrafusokban foglalkozik a különböző típusú biogáz üzemekkel kapcsolatos szabályokkal: § 8-9. Mezőgazdasági biogáz üzemek; § 10. Depóniagáz hasznosító berendezések; § 11. Biogáz termelése szennyvíziszapból.    

 2008. évi XL. Törvény (GET)

A földgáz és a földgáznak megfelelő minőségű biogáz értékesítésére, a földgáz rendszerbe történő betáplálására a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. Törvény vonatkozik. “Akkor tekintik a biogázt fogyasztói értékesítésre alkalmasnak, ha földgázzal keverve, vagy anélkül kielégíti a földgázszabványban meghatározott követelményeket” (GET 3. § 26. bekezdése).

“Amennyiben a biogázt termelő gazdálkodó szervezet üzletszerűen tevékenykedik, akkor a földgázbányászati tevékenységet végző vállalkozással azonos jogok illetik meg. Ebből kifolyólag a biogáz termelő az általa megtermelt biogázt kereskedelmi engedély nélkül is értékesítheti kereskedőnek, vagy közvetlenül fogyasztónak, illetve jogosult a vezetékes átszállításokhoz az együttműködő rendszeren kapacitásokat lekötni” (GET 3. § 33. bekezdése).

A Törvény rendelkezései szerint a földgáztermelőkön belül a biogáz termelők csatlakozási kérelmét kiemelten kell kezelni (GET 70. §) .

A Törvény értelemszerűen a biometánra (földgáz minőségre tisztított biogázra) és nem a magas széndioxid tartalmú nyers biogázra vonatkozik. (Megalkotásakor a biometán kifejezés még nem volt közismert).

19/2009. (I. 30.) Korm. Rendelet

A Kormányrendelet megerősíti, hogy a biogáz termelőre a földgáztermelőkre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (72. §).

A Kormányrendelet egyben a földgázellátásról szóló törvény biogázra vonatkozó rendelkezéseit kiegészíti, illetve pontosítja. A Rendelet kimondja, hogy a biogáz kereskedelmi célú előkészítéséhez szükséges technikai feltételeket a biogáz termelő biztosítja (68. § (3) bek.). A földgáz rendszerbe történő átadásnál szabályozni kell minden fontos feltételt, ugyanúgy, mint a földgáz termelők esetében:

“A földgáztermelő (azaz a biogáz termelő) a szállító- vagy az elosztóvezeték átadás-átvételi pontján a földgáz (azaz a biogáz) tisztításának, szagosításának, mennyiségének, nyomásának, hőmérsékletének, összetételének és fűtőértékének mérésére alkalmas mennyiségmérő és minőségellenőrző eszközöket köteles üzemeltetni. A mennyiségmérő és minőségellenőrző berendezések mindenkor meg kell, hogy feleljenek a mérésekre vonatkozó előírásoknak.”

A Kormányrendelet a biogáz projekt technikai elemeit részletesebben is felsorolja (67. §, 68. § és 71. §).

A biogáz termelő kártérítési kötelezettségére vonatkozó előírásokat a Kormányrendelet 68. § (7) bekezdése tartalmazza.

A Kormányrendelet értelemszerűen a biometánra (földgáz minőségre tisztított biogázra) és nem a magas széndioxid tartalmú nyers biogázra vonatkozik.

CXVII. 2010 Törvény

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló CXVII. 2010 Törvény a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Renewable Energy Directive) helyezi be a magyar jogrendbe. 

A Törvénya benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2009/30/EK) és a 2009/28/EK irányelv vonatkozó pontjainak megfelelést szolgálja.

A 3. § vonatkozik a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeire. Az EU irányelvekkel teljes összhangban a Törvény kimondja, hogy bioüzemanyagot

1. Magyarországnak a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára vonatkozó célkitűzésének teljesítése,
2. a megújuló energiák tekintetében fennálló kötelezettségek teljesítése,
3. a forgalmazásért és felhasználásért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság megállapítása – ideértve az adókedvezményeket, adó-visszatérítéseket és a biokomponens-tartalomra tekintettel a biokomponenst nem tartalmazó üzemanyaghoz képest megállapított alacsonyabb adómértéket is -,

kizárólag akkor lehet figyelembe venni, ha a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelményeket tartalmazó kormányrendeletben (azaz: 343/2010. (XII. 28.), módosítva a 167/2011. (VIII. 24.) kormányrendelettel) meghatározott követelmények (a továbbiakban: fenntarthatósági követelmények) teljesítését az ott meghatározottak szerint igazolták.

167/2011. (VIII. 24.) Korm. Rendelet

A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásról szól a (167/2011. (VIII. 24.) Korm. Rendelet, amely kiegészíti és módosítja a 343/2010. (XII. 28.) Korm. Rendeletet.

Ez a bioüzemanyagokra vonatkozó Kormányrendelet a biogázt is bioüzemanyagként kezeli és ilyen vonatkozásban értelmezi a biogáz fogalmát a következők szerint: “a biogáz gáznemű üzem-, tüzelő- vagy fűtőanyag, melyet biomasszából vagy hulladékok biológiailag lebomló részéből állítanak elő, amelyből tisztítás útján földgázminőség érhető el, és bioüzemanyagként felhasználható.”

A Kormányrendelet – az 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően szabályozza a fenntarthatósági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolások kiadását és nyilvántartását.

“Fenntarthatósági bizonyítvány akkor adható ki, ha a kérelmező szerepel a BÜHG nyilvántartásban és az igazolásban foglaltakat az e rendeletben vagy a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló jogszabályban foglalt esetben auditor tanúsította (8. § (3). Bek.

A rendelkezéseket eddig Magyarországon közlekedési célra felhasznált biometán tekintetében még nem alkalmazták, azonban megállapítható, hogy a biogáz termelésre felhasznált növényi anyagok kivétel nélkül kielégítik a fenntarthatósági követelményeket. 

42/2010. (XII. 20.) VM Rendelet

A Vidékfejlesztési Minisztérium 42/2010. (XII. 20.) VM számú rendelete a bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szól. Ez a rendelet

• a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének, továbbá
• a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 6. Pontjának való megfelelést szolgálja.

A Rendelet nyilvánvalóan ugyanúgy vonatkozik a biogáz célra felhasználható növényi anyagok termesztésére, mind a folyékony bioüzemanyagok alapanyagaira. 

A Rendelet 2. § (1) szerint (bioüzemanyag gyártására szolgáló) biomassza termesztésére nem vehetők igénybe az érzékenynek minősülő földterületek:

• a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő őshonos fafajokból álló erdő és egyéb természeti vagy természetközeli erdős területek, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben;
• olyan – a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő – területek, amelyek
  • természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelem alá vonásra kijelölt területek, Natura 2000 területek,
  • ritka vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére szolgáló, nemzetközi megállapodások által elismert területek, vagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által készített jegyzékekben szerepelnek;
• a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő nagy biodiverzitású gyepterületek, és amelyek
  • természetes gyepterületek, és emberi beavatkozás nélkül e területek olyan gyepterületek maradnának, amelyek megőrzik természetes fajösszetételüket, ökológiai jellemzőiket és folyamataikat,
  • mesterséges, nagy fajgazdagságot mutató és nem degradálódott gyepterületek, amelyek emberi beavatkozás nélkül nem maradnának gyepterületek;
• jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületek, amelyek
  • vizes élőhelyek, tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterületek,
  • összefüggő, több mint egy hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított erdőterületek,
  • egy hektárnál nagyobb kiterjedésű földterületek öt méternél magasabb fákkal és 10-30% közötti lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított erdőterületek;
• tőzeges ősláp földterületek.

A Rendelet betartásának ellenőrzésére a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal illetékes, amely ellenőrzi azt, hogy bioüzemanyagok termelésére csak a fenntarthatóság követelményeit teljesítő alapanyagok használhatók fel. 

3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet meghatározza a folyékony bioüzemanyagot és biogázt előállító létesítmények biztonságára és tűzvédelmére vonatkozó szabályokat;

A 821/2021. (XII. 28.) számú kormányrendelet a 2018/2001/EU irányelvet ülteti át a magyar jogrendbe a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról

36/2006. (V. 18.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról, amelynek alapján kérvényezhető a NÉBIH termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedélye biogáz üzemi erjesztési maradékanyagokra

50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól, amely vonatkozik a fermentációs maradék szántóföldi kihelyezésére abban az esetben, amikor a biogáz üzemben feldogozott anyagok között szennyvíz iszap is szerepel

299/2017. (X. 17.) Korm. Rendelet a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról

309/2013. (VIII. 16.) Korm. Rendelet a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról.

2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről