Új szakaszába lépett Európában és Magyarországon is a biometán fejlesztése – ez volt a 2026-os Budapest Biogas Summit egyik legfontosabb üzenete. A technológia rendelkezésre áll, az alapanyag-potenciál ismert, a meglévő gázinfrastruktúra jelentős része a megújuló gázok fogadására is alkalmas lehet. A szektor előtt álló legnagyobb kihívás egyre kevésbé műszaki, sokkal inkább piaci és szabályozási természetű.
A Budapest Biogas Summit szakmai beszélgetéseiben visszatérő elem volt, hogy a REPowerEU programban meghatározott 2030-as biometáncélok teljesítéséhez nem elegendőek az ambiciózus vállalások. A piaci szereplők szerint működő, hosszú távon finanszírozható projektekre, kiszámítható szabályozási környezetre és gyorsabb engedélyezési folyamatokra van szükség.
A budapesti rendezvényen a Nemzeti Biometán Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesületet ketten is képviselték. Simon Anita (ALTEO) elnökségi tag a nagykőrösi biogázüzemben szerzett tapasztalatairól számolt be, Ragoncza Ádám (Nawaro, az Egyesület felügyelő bizottságának elnöke) pedig két panelbeszélgetésben is részt vett.
Az egyik szekció az európai biogáz- és biometánpiac trendjeit, a magyarországi lehetőségeket, valamint az infrastruktúra és a szabályozás kihívásait járta körül. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott, hogy a biometán esetében ma már nem a technológia jelenti a fő akadályt. A kulcskérdés az, hogy a beruházások mögött rendelkezésre áll-e olyan kiszámítható bevételi modell, amelyet a finanszírozók és a beruházók is hosszú távon elfogadhatónak tartanak.
A másik panelbeszélgetés közép- és kelet-európai perspektívából vizsgálta a szektort. A résztvevők szerint a régió országai hasonló problémákkal szembesülnek: lassú engedélyezés, bizonytalan szabályozás és olyan finanszírozási környezet, amely sok esetben még nem alkalmazkodott a biometánprojektek sajátosságaihoz. Ugyanakkor a térség komoly növekedési potenciállal rendelkezik, hiszen egyszerre áll rendelkezésre jelentős mezőgazdasági melléktermék-mennyiség és olyan gázinfrastruktúra, amelyre a jövő biometánpiaca épülhet.
A rendezvény egyik fontos tanulsága volt, hogy a biometán fejlesztése ma már nem önálló technológiai projektként jelenik meg, hanem összetett rendszerépítési feladatként. A konferencián bemutatott példák szerint egy sikeres projekt mögött egyszerre kell működnie az alapanyag-beszerzésnek, a hálózati kapcsolódásnak, a tanúsításnak, az értékesítésnek és a finanszírozási háttérnek. Ez különösen jól látszott a szarvasi biometánprojekt kapcsán, ahol a hangsúly már nem kizárólag az energiatermelésen van, hanem a teljes üzleti és logisztikai rendszer integrációján.
A konferencián több nemzetközi példa is előkerült. A skandináv modellek esetében a bio-LNG és a biometán terjedését nemcsak a termelési oldal ösztönzi, hanem a felhasználói piac is. A közlekedési kedvezmények, a hosszú távú offtake-megállapodások és a gazdálkodók tulajdonosi részvétele egyaránt hozzájárulnak a projektek stabilitásához. A német tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a trágyabázisú biometán különösen értékessé válhat a közlekedés dekarbonizációjában, amennyiben a szabályozási környezet ezt pénzügyileg is megfelelően elismeri.
A rendezvény előadásai ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a biometán jövője Magyarországon nagyrészt az agrárium döntésein múlik majd. Sok gazdaság számára jelenleg még kiszámíthatóbb modell a saját alapanyagra épülő villamosenergia- és hőtermelés. A biometán akkor válhat igazán versenyképes alternatívává, ha a piac képes magasabb és stabilabb értéket rendelni magához a molekulához. Ehhez egyszerűbb szabályozásra, gyorsabb hálózati csatlakozásra, átlátható tanúsítási rendszerre és olyan ösztönzőkre lehet szükség, amelyek a bio-CNG és bio-LNG felhasználását is támogatják.
Magyarország kedvező adottságokkal indul – ezekből kell működő és bankképes piacot építeni az elkövetkező években.
További fotók az eseményről itt tekinthetőek meg.