Több mint ezer résztvevő vitatta meg a harmadik alkalommal megrendezett Európai Biometán Héten, miként lehet biztonságosabbá, zöldebbé és önállóbbá tenni a kontinens energiarendszerét. A Brüsszelben tartott rendezvénynek már a megnyitójában egyértelmű üzenetként fogalmazódott meg, hogy a biogáz nem pusztán környezetbarát alternatíva, hanem stratégiai eszköz Európa energiafüggetlenségének megerősítésében.
Új korszakába lépett Európában a biogáz és a biometán – erről árulkodott az idei Európai Biometán Hét Brüsszelben, ahol több mint 1000 résztvevő hallgatta Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi és lakhatási biztosának nyitóbeszédét.
„A biometán tiszta energiát biztosít, amely támogatja az európai ipar versenyképességét, továbbá erősíti a biztonságunkat azzal, hogy hazai alternatívát kínál a gázimport kiváltására” -fogalmazott az uniós biztos. Kijelentésének még nagyobb jelentőséget adtak az elmúlt évek geopolitikai eseményei: ezek megmutatták, mennyire sérülékeny Európa, ha az energiaszállítás döntő része külső szereplőktől függ. A biogáz ezzel szemben helyben előállítható, a már meglévő gázinfrastruktúra is használható hozzá, így gyors és költséghatékony eszköz lehet az átállásban.
Szintén a hazai energiatermelés fontosságát hangsúlyozta a NATO klíma- és energiabiztonsági szakértője. Julijus Grubliauskas szerint az energiapolitika már régen nem kizárólag gazdasági kérdés: biztonságpolitikai dimenziója manapság legalább ilyen meghatározó. Ezért is stratégiai cél a helyi ellátás erősítése, ami hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a függőség az orosz földgáztól.
A biogáz előnyei közül kiemelhető a költséghatékonyság is – különösen ott, ahol a villamosítás nehézkes vagy gazdaságtalan lenne. Daniel Mes, az Európai Bizottság versenyképességi munkacsoportjának tagja szerint Európa nyitott a biometán üzleti lehetőségei előtt, az azonban továbbra is kihívás, hogy a modell üzletileg is fenntartható legyen.
Ehhez egyre erősebb a támogatás finanszírozási oldalról: Josep Oriol Bellot Miana, az Európai Beruházási Bank vezető mérnöke megerősítette, hogy a biogáz-projektek 100 százalékban klímafinanszírozási értéket képviselnek, mivel egyszerre szolgálják a környezetvédelmi és a gazdasági célokat.
Mialatt a következő években világszinten is erőteljes növekedés várható, Európa továbbra is a biogáztermelés központja maradhat – erről beszélt Dennis Hesseling, a Nemzetközi Energiaügynökség gázpiaci vezetője. Szerinte a kontinens előnye a stabil szabályozásban és abban a vállalati ökoszisztémában rejlik, amelynek már van tapasztalata abban, hogyan kell befektetni és működtetni ezt az ágazatot.
Az európai seregszemlén természetesen tiszteletét tette a biogáz sikertörténetének egyik legjobb példája is. Dániát Lars Aagaard energia-, klíma- és közműügyi miniszter képviselte, aki a teljesen szénmentes gázhálózat elérését nevezte meg nemzeti célként. A biogáz már jelenleg is a dán gázrendszer 40 százalékát teszi ki, ami a legmagasabb arány Európában, és amihez arra is szükség volt, hogy a biogáz- és biometán előállítását már évek óta politikai prioritásként kezelik a skandináv országban.
A biogáz a fenntarthatósági célok teljesítésében is kulcsfontosságú szerepet kaphat. Connie Miller, a FAO szakértője szerint az agrár-élelmiszeripari hulladékból előállított biogáz nemcsak tiszta energiát ad, hanem melléktermékei – például a mezőgazdasági tápanyagként hasznosítható anyagok – is értékesek. Ez pedig egyszerre segíti a klímavédelmet, az energiaellátás biztonságát és a vidékfejlesztést.
„Európának hosszú távú kiszámíthatóságra, egyszerűbb engedélyezésre és szélesebb társadalmi támogatásra van szüksége” – mondta Harmen Dekker, az Európai Biogáz Szövetség (EBA) vezetője, aki a szektor növekedésének lelassulására figyelmeztetett. Úgy vélte, az engedélyezési folyamatok elhúzódása, a határon átnyúló kereskedelem korlátai és a közvélemény hiányos tájékozottsága mind gátolják a biometán terjedését.
„A brüsszeli esemény egyértelműen azt igazolta vissza, hogy a biogáz több puszta zöldenergiánál: stratégiai tartalék, amely a helyi gazdaságot, az ipart és a közösségeket egyaránt erősítheti” – hangsúlyozta Molnár István, a Nemzeti Biometán-Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesület elnöke. Szerinte az uniós cél teljesen világos: mellékszereplőből kulcselemmé tenni a biogázt Európa energiamixében, azaz minél nagyobb arányban kell hazai, fenntartható forrásokból előállítani az energiát. Ehhez pedig gyorsabb döntéshozatali folyamatokra és stabil szabályozási környezetre van szükség.
