Miközben a biometánüzemekben keletkező biogén CO₂ a körforgásos gazdaság egyik legígéretesebb eleme, új bevételi forrást is jelenthet az energetikai szektornak és a mezőgazdaságnak. Európának reális esélye van rá, hogy a biogén CO₂-dal úgy csökkentse a kibocsátásait, hogy közben egy teljesen új, zöld értéklánc élére áll.
A biogázágazat jelen állás szerint az egyik legköltséghatékonyabb módja lehet a szén-dioxid megkötésének. Az Európai Biogáz Szövetség (EBA) elemzése alapján a biometán-üzemekből származó CO₂-t a legolcsóbb leválasztani, mert a gáz koncentrációja magas, a folyamat pedig már eleve része a biometán-termelésnek. A biogén forrásból történő leválasztás tonnánként akár 40-60 euróból kihozható, ezzel szemben a további technológiák – például a CO₂-kivonása közvetlenül a levegőből – jóval költségesebbek.
A kontinens már felismerte a lehetőséget: több mint 120 európai biometánüzem fog be és hasznosít biogén CO₂-t, együtt évente mintegy 1,2 millió tonnát. Hozzájuk további 25 üzem csatlakozhat a következő két évben, ami az EBA becslései szerint félmillió tonnával növelheti meg a kapacitást. A szövetség hosszabb távú előrejelzései alapján 2040-re a biogáz-eredetű szén-dioxid akár évi 22-30 millió tonnára is nőhet, ami Európa teljes CO₂-felhasználásának jelentős részét adná.
Egyre több európai biogázüzem fedezi fel a szén-dioxidban rejlő üzleti lehetőségeket is, hiszen a biometán-termelés melléktermékeként keletkező biogén CO₂ ma már értékes alapanyag az iparban. Fő felhasználási területei a mezőgazdasági üvegházak, az italgyártás, valamint az e-üzemanyagok (például e-metán és e-metanol) előállítása. Dániában például egyre-másra épülnek az úgynevezett Power-to-X erőművek (PtX), amelyek biogén szén-dioxid segítségével alakítják át üzemanyaggá a szélturbinák zöldenergiáját.
Ezzel az ígéretes keresleti potenciállal a biogén CO₂ a jövő egyik kulcsfontosságú környezeti termékévé válhat, amelynek akár olyan rendszerű likvid piaca alakulhat ki, mint a karbonkrediteknek. Ehhez viszont hiteles tanúsítási és nyomonkövetési rendszerek kellenek, amelyek garantálják, hogy a biogén eredet valóban megkülönböztethető legyen a fosszilis forrásoktól.
A biogén szén-dioxid gazdasági jelentősége nemcsak környezetvédelmi, hanem versenyképességi szempontból is hatalmas. A „zöld CO₂” ugyanis helyben keletkezik, szállítása olcsóbb, csökkenti az importfüggőséget. Azzal, hogy a biogázüzemek már nem csupán energiát, hanem nyersanyagot is termelnek, több lábra állhatnak, ami új bevételi forrást jelent, ez pedig stabilabbá teszi a működésüket.
Az európai biogáz- és biometán-szektor olyan ponthoz érkezett, ahol a technológia, a klímapolitika és a gazdasági érdekek metszik egymást, az áttörés azonban nem magától értetődő. Ehhez azonban az EBA szerint kiszámítható jogi és piaci környezetre van szükség. Ma ugyanis a biogén CO₂-re még nincs egységes európai szabályozás: a tagállamok eltérően kezelik, hol hulladékként, hol melléktermékként tekintenek rá. Ez pedig bizonytalanságot okoz a befektetőknek és a kereskedőknek egyaránt, ezért az uniós szintű, kötelező célkitűzések bevezetését az EBA kulcsfontosságúnak tartja. A szövetség szerint 2040-ig rögzíteni kellene a biogáz-alapú CO₂-hasznosítás arányát az energiamixben, és érdemes lenne kiépíteni egy ösztönző rendszert a karbonsemleges vagy negatív kibocsátású megoldásokra.
Az EBA úgy véli, ha az unió most határozottan lép, a kontinens zöldátállásának főszereplője lehet a biogáz, amely egyszerre segíthet Európának csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, erősíteni az energiabiztonságot és új bevételi forrást teremteni a vidéki gazdaságoknak.