Miközben az elmúlt két évben is folytatódott a magyarországi biometán- és biogázpiac felzárkózása az EU fenntarthatósági elvárásaihoz, főként szabályozási téren, az idén elindított Jedlik Ányos Energia Programmal fordulóponthoz érkezett a szektor.
A 40 milliárd forintos támogatási program ugyanis egyfelől a biogáz- és biometántermelés teljes vertikumára fókuszál, az alapanyag-gyűjtéstől kezdve a tisztításon át a gázhálózatra történő betáplálásig. Másfelől a kezdeményezés kiemelt figyelmet szentel a kisebb, óránként 500 m³-nél kevesebb nyers biogázt előállító üzemeknek is. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) erre a körre 18 milliárdot allokált a teljes keretből azzal a kikötéssel, hogy ezt kizárólag a „kicsik” vehetik igénybe. A célzottan kisüzemek létrehozására és korszerűsítésére elkülönített forrásból tehát a saját célú zöldenergia-termelést fontolgató beruházók is részesülhetnek.
Ez azt is elősegíti, hogy a magyar vállalkozások érdemben is részt vehessenek a várhatóan következő hetekben, a tervek szerint legkésőbb szeptemberig megnyíló támogatási rendszerben. A pontos szabályokat a MEKH iránymutatása rögzíti, beleértve az EU 2018/2001-es irányelvnek megfelelő alapanyagok használatát és az üvegházhatású-gázzal kapcsolatos kritériumokat is.
A kisebb szereplők előnyben részesítése a szabályozási keretekre is kihatással lesz, hiszen a jelenlegi támogatási rendszer a nagyobb tőkeigényű és hálózatra termelő egységekre van szabva. Ezt azonban ki kell majd terjeszteni a Jedlik-programban preferált kisebb, viszonylag olcsóbban telepíthető rendszerekre, amelyektől a szakma azt várja, hogy érdemben képesek megerősíteni a hazai regionális energiagazdálkodást.
Erre szükség is lesz ahhoz, hogy 2030-ra megháromszorozódjon a jelenleg körülbelül 200 millió köbméteres hazai biogáz-termelés. Az EU RED III direktívával és a hazai Nemzeti Energia- és Klímaterv célkitűzéseivel összhangban ebből a 600 millió köbméterből közel 184 milliót már biometánként Magyarországon tisztítva fogunk előállítani. Ez része annak az ösztönzésnek, amellyel a biometán hasznosítását kellene megerősíteni az energiarendszer kiegyensúlyozásában és a gázimport kiváltásában.
Mindez persze azt is jelenti, hogy az állami kezdeményezéssel támogatott beruházásoknak nem elég az infrastruktúrára fókuszálniuk: a mezőgazdasági erőművek, a tartályok vagy a hálózati csatlakozás előkészítése mellett a technológia fejlesztésére, így az innovatív tisztítási eljárásokra is oda kell figyelniük kell, hiszen ezek ugyanúgy szerves részei a biometán gazdaságos előállításának-
Ezzel ugyanis nem csupán növelhetjük energiaellátásunk szuverenitását az importfüggőség csökkentésével, hanem a klímasemleges gazdaság megteremtéséhez is hozzájárulhatunk. A BiometánBiogáz Egyesület kifejezetten kedvezőnek tartja, hogy a jogi környezet mellé a pénzügyi is felzárkózik, hozzájárulva a hazai termelés felgyorsításához. A szövetség megítélése szerint a támogatási rendszer optimális alkalmat jelent a hazai agrár- és energetikai szektor vállalkozásainak, hogy fenntarthatóbbá tegyék üzleti modelljüket, miközben aktívan vehetnek részt az energetikai zöldátállásban. Ennek eredményeként Magyarország minden korábbinál nagyobb lépést tehet meg a fenntarthatóbb és tisztább, helyi energiatermelés felé.