Mára a technológiánál is fontosabbá vált a helyi közösségek támogatásának megszerzése az európai biogáz és biometán projektek sikerességében – állítja az Európai Biogáz Szövetség (EBA). A szervezet új kézikönyve átfogó útmutatót ad arra, hogyan lehet a lakosságot valódi partnerként bevonni a tervezéstől egészen a működésig, eloszlatva a félelmeket, erősítve a bizalmat, kiegyensúlyozott alapokat teremtve az európai energiapiac zöldátállásához.
Az európai szinten új lendületet vett biogáz- és biometánberuházások a kontinens energiafüggetlenségének, a mezőgazdaság fenntartható átalakításának és a körforgásos gazdaságnak egyaránt fontos építőkövei. A fejlesztések sikeréhez azonban ma már nem elégséges a technológiai előrelépés: legalább ilyen fontos tényező a helyi közösségek megnyerése az ügynek.
Friss kézikönyvében az EBA több ország tapasztalatát összegezve arra jutott, hogy a projektek sikere vagy kudarca döntően azon múlik, mennyire érzik a helyiek, hogy nem elszenvedői, hanem alakítói és nyertesei a beruházásnak. A szövetség szerint a lakossági bevonás legfontosabb elemei az átláthatóság, a bizalomépítés, a párbeszéd és a helyi gazdasági előnyök világos bemutatása. Azaz a társadalmi elfogadottsághoz nem egyszerűsíthető le egy projektvégi kommunikációs feladattá: ehelyett olyan folyamat, amely a kezdeti ötlettől a működés elindításáig tart.
A kézikönyv számos tanulsággal szolgál a jövőbeni beruházásokhoz. Ez egyike, hogy a biogázprojektek körüli félelmek, amelyek a növekvő közlekedési terheléstől a szaghatásokon át a környezetvédelmi aggályokig terjednek, többnyire abból fakadnak, hogy a helyszínen élők nem kapnak időben érthető és hiteles információt. Kategóriákkal jobb eredmények születnek az olyan fejlesztéseknél, ahol a beruházók már a tervezési fázisban kikérték a közösség véleményét, ezt követően pedig rendszeresen tájékoztatták az érintetteket.
Az EBA szerint különösen sikeressé váltak azok a projektek, ahol a beruházók aktívan bevonták a helyi önkormányzatokat, gazdákat és vállalkozásokat, közösen alakítva ki a működés kereteit. Ez egyfelől növeli a bizalmat, másfelől gördülékenyebbé teszi a nyersanyagellátást, továbbá segít a logisztikai folyamatok és a környezeti hatások optimalizálásában.
A társadalmi támogatottságban fontos szempont lehet, ha az üzem közvetlenül helyben jelentkező hasznot is termel: például olcsóbb hőt biztosít az óvodának vagy az idősotthonnak, hosszú távú szerződésekkel teszi kiszámíthatóbbá a lokális mezőgazdasági partnerek életét, vagy látványosan járul hozzá az úthálózat fejlesztéséhez.
A helyi érintettek bevonása természetesen nem azt jelenti, hogy minden konfliktusmentesen zajlik: azt az EBA is elismeri, hogy a fenntarthatósági kérdések, az új technológiák és a változó helyi életkörülmények valódi dilemmákat hordozhatnak. Azonban a korán elkezdődett párbeszéd tompítja az ellenállást és segít abban, hogy mindenki érdekeltté váljon a közös megoldásban.
A jövőt illetően a szövetség nagyon derűlátó: a kézikönyv szerzői szerint a biogázprojektek hamarosan már úgy épülnek fel, hogy a közösségi részvétel szerves elemévé válik már a tervezésnek is. Mi több, erősödhetnek azok a modellek, amelyek a lakosságot közvetlen résztulajdonossá teszik egy-egy beruházásban, ezáltal pedig még erősebbé válik ezeknek a zöld energiaprojekteknek a lokális értékteremtő képessége.
Az EBA anyaga innen tölthető le: EBA Manual on Social Acceptance – European Biogas Association
Megjegyzés: a biometán projektek társadalmi elfogadásával kiemelten foglalkozik a most induló, hároméves BIOMAPE nevű EU Horizon 2020 projekt, amelyben konzorciumi partnerként egyesületünk is részt vesz.