A szarvasi biogázüzem 2023-as akvizícióját követően tavaly a MOL igazgatósága egy horvátországi biometán-üzem létrehozásáról döntött, amely már jövőre üzemképes lesz. Ezekkel a lépésekkel a társaság nem csupán az energiapiaci helyzet radikális átformálódására reagál, hanem regionális szintű vezető szerepre törekszik biometán területen.
Már a Shape Tomorrow 2030+ elnevezésű hosszú távú stratégiájában is központi szerepet szán a biometánnak és a biogáznak a MOL, mivel ezek is kulcsjelentőségűek régiónk zöldebb, önellátóbb és versenyképesebb jövőjének biztosításában.
Az évtized végéig a társaság több mint 4 milliárd dollárt fordít zöldberuházásokra. A downstream üzletág fókuszában meghatározó a körforgásos gazdaság és a biometán/környezetbarát üzemanyagok szektora, ami több mint 1 milliárd dollárnyi hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási és vegyipari beruházás egészül ki.
A terület részben a vállalat saját fenntarthatósági törekvései, részben pedig a megújulóenergia-termelés szigorodó uniós normái miatt vált prioritássá. Ezek együttesen formálják át radikális mértékben az energiapiacot, a MOL pedig felismerte: a biometánban rejlő potenciál kiaknázása az egyik legköltséghatékonyabb módja annak, hogy meg tudjanak felelni a Renewable Energy Directive felülvizsgálatát követően megújult EU-s energetikai irányelvnek.
A biometán szektor iránt megélénkült érdeklődést kihasználva a MOL hídfőállás kialakításáról döntött a számára új iparágban – fogalmazott Horváth Ádám, a Mol csoport Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója egy közelmúltban készült interjúban. Ennek keretében 2023-ban megvették a szarvasi biogázüzemet.
Térségének egyik legnagyobb ilyen kapacitású létesítményként a szarvasi létesítmény éves villamosenergia-termelési képessége mintegy 4 MW, biogázkibocsátása pedig meghaladja a 12,5 millió m³-t. Az üzemben 2025-ben már több mint 20 féle alapanyagot dolgoztak be. Ez Horváth Ádám szerint azért fontos, mert a biogáz biometánná tisztításában az ideális alapanyag mix kiválasztása ugyanúgy fontos, mint a gázhálózatba táplálás lehetősége, valamint az alapanyagforrás begyűjtésének módja.
A szakember szerint az üzem akkor tud hatékonyan termelni, ha nincs túl messze tőle a gázhálózat, amelybe hatékonyan be lehet rátáplálni a képződő biometánt. Szintén fontos az alapanyagok elérhetősége, amelynek 50 kilométer a határa, ezen kívülről már elviselhetetlenné válik a szállítási költség.
Jól mutatja a MOL elkötelezettségét és erre a területre is kiterjedő régiós fókuszát ezen, hogy tavaly egy horvátországi biometánüzem létrehozásáról hoztak öntést. A Sziszek (Sisak) város melletti beruházás idei kivitelezési munkálatait követően a létesítmény már jövőre megkezdheti a termelést, amivel a társaság nagy lépést tehet afelé, hogy regionális szintű vezető szerepet töltsön be a biometán területén.
Ennek érdekében folyamatosan figyelik a lehetséges befektetési célpontokat Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában, közben azonban a szektor erősítésére alkalmas hazai és uniós kezdeményezésekre is nyitottak.
A Jedlik Ányos Energetikai Program részeként kifejezetten a biometán-szektornak szánt források mellett szó van egy ehhez hasonló, kifejezetten erre a szegmensre fókuszáló kezdeményezés kialakításáról a Modernizációs Alap részeként. Ezek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nemzeti biogáz akciótervben foglalt, 2030-ig bezárólag nagyságrendileg 600 millió köbméterre becsült hazai biogáz potenciál minél hatékonyabban hasznosuljon.