Újabb mérföldkőhöz érkezett az európai biometánpiac: egy év alatt több mint egymilliárd köbméterrel nőtt a termelési kapacitás, miközben közel kétezer üzem működik már a kontinensen. Az Európai Biogáz Szövetség (EBA) friss térképe szerint Magyarországon is bővült a biometántermelés, a növekedés ütemét tekintve azonban lemaradásban vagyunk az európai élmezőnyhöz képest.
Az elmúlt években a biometán fokozatosan az európai energiabiztonság egyik stratégiai pillérévé vált. A megújuló gáz egyszerre kínál lehetőséget a földgázimport csökkentésére, a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek hasznosítására, valamint a klímavédelmi célok teljesítésére.
A fejlődés ütemét jól érzékelteti az Európai Biogáz Szövetség (EBA) és a Gas Infrastructure Europe (GIE) által közzétett European Biomethane Map 2026. A legfrissebb térkép legfontosabb adata, hogy Európa biometán-termelési kapacitása 2026 közepére meghaladta az évi 8,2 milliárd köbmétert: ez egyetlen év alatt több mint 17 százalékos növekedést jelent. A kontinensen jelenleg 1975 biometánüzem működik, azaz a legutóbbi adatfelvétel óta 327 új létesítmény kezdte meg működését. Bár időközben néhány üzem bezárt, a nettó növekedés továbbra is jelentős, ami azt mutatja, hogy az ágazat lendülete nem tört meg.
A növekedés ugyanakkor továbbra is erősen koncentrált. Az EBA szerint jelenleg mindössze öt ország adja az európai biometán-termelés mintegy 95 százalékát. Ez egyszerre mutatja a piacvezetők sikerét és azt, hogy a kontinens jelentős részében – így Kelet-Közép-Európában – még komoly kiaknázatlan lehetőségek rejlenek – például Romániában, amelyről legutóbbi cikkünkben is írtunk. A Guidehouse elemzésére hivatkozva az EBA úgy becsüli, hogy az Európai Unió fenntartható biometán-potenciálja 2030-ra elérheti a 31-32 milliárd köbmétert, 2050-re pedig akár 163-184 milliárd köbméterre emelkedhet.
Érdekes különbségek rajzolódnak ki az egyes országok között. Franciaország például a működő üzemek számában vezet, de ezek átlagosan kisebb kapacitásúak. Ezzel szemben Olaszország, Németország vagy Dánia kevesebb, ugyanakkor jóval nagyobb teljesítményű létesítményekre építi termelését. A fejlődésnek tehát nincs egyetlen sikeres modellje: adottságaikhoz és energiastratégiájukhoz igazodva az országok eltérő utakat választanak.
A térkép egy másik fontos tanulsága, hogy a biometán mára szervesen beépült az európai gázinfrastruktúrába. A friss adatok szerint az üzemek 86 százaléka már közvetlenül csatlakozik a földgázhálózathoz, ami lehetővé teszi, hogy a megtermelt megújuló gáz ne csupán helyben hasznosuljon, hanem a meglévő vezetékrendszeren keresztül más térségekbe is eljusson. Ez jelentősen növeli a biometán szerepét az energiabiztonság erősítésében.
Az EBA egyébként elégtelennek tartja a kontinens egészére jellemző dinamikát: a szövetség szerint a jelenlegi növekedési ütem továbbra is elmarad attól, amire az ágazat képes lenne. A javuláshoz kiszámítható szabályozásra, gyorsabb engedélyezésre, egyszerűbb hálózati csatlakozásra és a beruházások ösztönzésére van szükség. Ugyanakkor teljesen világos, hogy a feltételek adottak ahhoz, hogy a biometán egyre fontosabb szerepet kapjon az európai energiaátmenetben: a fenntartható alapanyagok helyben rendelkezésre állnak, a meglévő gázinfrastruktúra pedig jó alapot teremt ahhoz, hogy a hálózatra csatlakozó biometánüzemek száma tovább növekedjen.