Jóllehet a biometán-létesítmények átlagos méretét tekintve a németek és a dánok egyaránt lepipálják a francia üzemeket, az Európai Biogáz Szövetség (EBA) friss adatai szerint mégis Franciaország vezeti a kontinens gyártási kapacitásait.
A francia előretörés legfontosabb oka, hogy a biometánt egyre inkább helyi energiaforrásként értékelik, és erre építik az iparág fejlesztését. Három éve még mintegy 60 ezer Nm³/h lemaradásban voltak a korábbi éllovas németekhez képest, de 2024-re ez a különbség 15 ezer Nm³/h-ra csökkent.
A trónfosztás elsődleges oka az, hogy Németországban és a korábban ezüstérmes Egyesült Királyságban szabályozási bizonytalanságok hátráltatták az új beruházásokat. Olyannyira, hogy míg az előbbiben az idei kapacitásbővülés a 10 ezer Nm³/h-t sem érte el, a briteknél egyenesen mínuszos a szaldó.
Ezzel szemben a franciák az idén 58 ezer Nm³/h-s növekedést értek el számos új üzem beindításával, elérve a 21 százalékos részarányt az összkontinentális teljesítményből. Noha Franciaország átlagosan csupán 251 Nm³/h kapacitású létesítményekkel rendelkezik, szemben a német (605 Nm³/h) vagy a dán (1468 Nm³/h) adottságokkal, ez így is elég volt az előzéshez azon az európai biometán-piacon, amelyen az átlagos létesítményméret 483 Nm³/h.
Korai volna hátradőlni
Az EBA arra figyelmeztet, hogy a termelési kapacitásokban és a beruházásokban tapasztalható gyorsulás ellenére is akadozni látszik az európai REPower EU-ban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása. A 2030-ig 35 milliárd köbméter biometán előállítására vonatkozó terv (amelynek hosszú távú potenciálja legalább 150 milliárd köbméter biogáz, 177 millió tonna szerves trágya és 120 millió tonna biogén CO₂ 2050-ig) ugyan továbbra is reális célnak tűnik a szövetség szerint, ehhez meg kell őrizni az üzleti szektor lendületét és egyértelműbb politikai támogatásra is szükség lesz.
Az EBA hasonló szintű üzleti és állami elkötelezettségre számít a versenyben most lemaradó országok részéről, mint ami Franciaországot jellemzi: a jól hangzó ígéretek helyett konkrét lépések, ösztönzők kellenek, az energetikai infrastruktúrát fel kell készíteni, megfelelően éretté kell tenni a megújuló gáz befogadására.
Példaértékű, hogy Franciaországot a biogázzal összefüggő törekvéseiben nem csupán energiatakarékossági célok vezérlik: arra az állam és az üzleti szereplők egyformán sokoldalú gazdasági lehetőségként tekintenek. Ennek a stratégiai víziónak szerves része az is, hogy a biometánipar helyi technológiai alapokra és szabályozási keretekre épüljön. Ezzel párhuzamosan lehet csökkenteni a fosszilis energiahordozókkal összefüggő importfüggőségét, növelni az ellátás biztonságát és erősíteni az agrárszektor jövedelmezőségét.
Mi a tanulság?
A magyar biogáz és biometán szektor szereplőinek is érdemes látniuk a trendet: a biometán helyi forrásként való felértékelődését, hiszen ez a klímacélok mellett energiabiztonsági, iparszervezési és vidékfejlesztési szempontokat is képes jól kiszolgálni. Iparágunk egyedülállóan illeszkedik abba a szemléletbe, ahol a gazdasági fejlődés és a fenntarthatóság kéz a kézben járnak.
Érdemes tehát folyamatosan figyelemmel kísérni az európai eseményeket, az uniós szabályozás, a támogatási rendszer, a technológiai fejlődés tanulságait. Ezekről állandóan friss információk érhetőek el egyesületünk híroldalán, minden érdeklődő számára könnyen érthető és használható formában.