Először szerepelteti kiemelten, önálló pillérként a biogázt és melléktermékeit új biogazdasági stratégiájában az Európai Bizottság, ez pedig az Európai Biogáz Szövetség (EBA) szerint ez tovább erősítheti a biogáz és biometán rendszerek jelentőségét a körforgásos gazdaság térnyerésében és a dekarbonizációban.
Első ízben kapott önálló szerepet a fenntartható, körkörös és versenyképes biogazdaság sarokköveként a biogáz melléktermékeivel együtt Európa biogazdasági stratégiájában. Az unió energia- és élelmiszerönellátásának jövőjében egyaránt mérföldkőnek számító dokumentum ezzel azt igazolja vissza, hogy a biogáztermelés ma már nem csupán energetikai kérdés, hanem egy sokkal szélesebb ipari és agrárgazdasági ökoszisztéma alapköve.
A megújult stratégia egyértelműen jelzi, hogy a biogázrendszerek az EU zöld átállásának egyik leggyorsabban mozgósítható és legköltséghatékonyabb eszközei lehetnek. Ezek a rendszerek ugyanis nem csak megújuló energiát termelnek, ennél jóval összetettebb funkciót látnak el, amelynek része a szerves melléktermékekből készülő műtrágya, a biogén CO₂, a bioüzemanyag vagy éppen a szintetikus gáz.
„A biogázok és melléktermékeik elismerése az EU biogazdasági stratégiájában rávilágít az egyik leggyorsabb és legpraktikusabb módra, amellyel körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és versenyképes biogazdaságot teremthetünk” – értékelte a stratégiai jelentőségűnek tartott döntést Harmen Dekker, az EBA vezérigazgatója.
Célkeresztben a körforgásos átállás
A jelenleg 22 milliárd m3-re rúgó éves uniós biogáztermelés melléktermékeként mintegy 3 millió tonna nitrogénalapú organikus műtrágya jön létre. Ez nagyjából az EU műtrágyaigényének 17 százalékát fedi le, tehát közvetlenül csökkenti a fosszilis műtrágyák kiváltásának költségét és a külső importfüggőséget – derül ki a dokumentumból.
A stratégia nem véletlenül hangsúlyozza az agrárdimenziót: a biogáz ugyanis egyszerre javítja a talajminőséget, támogatja a körkörös gazdálkodást, és tompítja a mezőgazdaság emisszióját. Emellett kézzelfogható ipari előnyöket is hoz: a bioalapú melléktermékekből készülő műanyagok, vegyi anyagok és gázok az európai feldolgozóipar versenyképességét is erősíthetik.
Jelentős változás a stratégiában a Termék-környezetlábnyom (PEF) módszertan felülvizsgálata, amely lehetővé teszi, hogy a biogén CO₂-t pontosabban és hivatalosan is elszámolják a károsanyag-megkötési folyamatokban. Ez különösen olyan iparágakban jelent áttörést, ahol átlag feletti fontosságú a CO₂ újrahasznosítása.
Jelenleg 127 európai üzem hasznosít biogén CO₂-t, összesen 1,17 millió tonna mennyiségben. Ez az EU teljes folyékony és szilárd CO₂-keresletének 14 százalékát fedi le. A számok azt mutatják, hogy a biogén CO₂ már ma is fontos láncszem az európai iparban, a megújult stratégia nyomán pedig tovább nőhet a szerepe.
Érett és skálázható technológia
„A megújított stratégia erősíti az ipari versenyképességet és az élelmiszer-biztonságot, csökkenti az importfüggőséget, és növeli a rezilienciát az okos erőforrás-gazdálkodáson és az innováción keresztül” – szögezte le Harmen Dekker, aki hozzátette: a biogáz már ma is bizonyítottan érett technológia, amely gyorsan skálázható, és amelyre az unió energia- és agrárstratégiájának egyaránt szüksége van.
A biogáz elmozdult a megújulóenergia-portfólió perifériájáról: a mostani döntéssel olyan stratégiai ágazattá vált, amely egyszerre szolgálja az élelmiszer-biztonságot, az ipari versenyképességet és a klímacélokat.
Hogy ezt a szerepet képes legyen hatékonyan betölteni, ahhoz a stratégia számos beavatkozási pontot is azonosít. Ezek közé tartozik a biomassza-alapanyagok fenntartható és hatékony felhasználása, a klasszikus mezőgazdasági melléktermékek mellett a trágyák és köztes növények nagyobb arányú bevonása, a szabályozási akadályok lebontása a biogén CO₂ és bio-műtrágya felhasználási láncában, valamint a helyi értékláncok versenyképességének növelése.
Az EU új biogazdasági stratégiája a jövő körforgásos gazdaságának egyik alapköveként tekint a biogázra és a biometánra. A következő évek arról szólnak majd, hogy a tagállamok mennyire tudják kihasználni az uniós stratégia által megnyitott irányokat. Ahogyan ehhez európai szinten az EBA kész minden szükséges szakmai támogatást megadni, úgy Magyarországon egyesületünk is szeretne aktívan részt venni a folyamatban.