Évente közel egymillió tonna szerves hulladékot és mezőgazdasági mellékterméket képes feldolgozni a dán biogázstratégia egyik zászlóshajója: a Tønder város közelében található üzem közvetlenül a nemzeti gázrendszerbe táplálja be az így előállított biometánt, így a megújuló gáz ugyanazon az infrastruktúrán jut el a felhasználókhoz, amely korábban a fosszilis földgázt szállította.
A Tønder Biogas európai léptékben is kiemelkedő projekt. Teljes kapacitáson évente mintegy 930 ezer tonna mezőgazdasági és ipari eredetű szerves anyagot dolgoz fel, elsősorban trágyát és élelmiszeripari hulladékot. Ezekből több mint 40 millió köbméter biometánt állít elő évente, ami nagyságrendileg 450 gigawattóra megújuló energiának felel meg.
Ez a mennyiség több mint húszezer háztartás éves energiaigényét képes fedezni, miközben jelentősen csökkenti a fosszilis gáz iránti igényt. Az utóbbi a projekt egyik fontos sajátossága: mivel „gas-to-grid” modellben működik, a biogáz tisztítása után előálló biometánt közvetlenül a dán földgázhálózatba táplálja be. A biogáztermelés nem különálló energetikai sziget, hanem szerves része a nemzeti gázpiacnak: a megújuló gáz azonnal beépül a meglévő energiarendszerbe, és ipari létesítményekben, fűtésben vagy akár közlekedési célokra is felhasználható.
A Tønder Biogas építése 2021-ben indult, és a létesítmény több lépcsőben érte el teljes kapacitását. Az üzemet egy energetikai befektetési alap vásárolta meg és fejlesztette tovább, a kivitelezést pedig egy dán biogáztechnológiai vállalat végezte. A projekt finanszírozásában a skandináv térség egyik fejlesztési bankja, a Nordic Investment Bank is részt vett, ami jól mutatja, hogy a biogázüzemeket egyre inkább infrastruktúra-jellegű beruházásként kezelik.
A működés során nemcsak megújuló gázt állítanak elő. A feldolgozás után több mint 800 ezer tonna fermentációs maradék képződik, amelyet a mezőgazdaságba forgatnak vissza, ahol műtrágya-helyettesítőként használják a biogáz trágyát. Emellett az üzemben keletkező biogén szén-dioxid egy részét is leválasztják, hogy ipari felhasználásra értékesítsék, például a villamos energiát tárolható és szállítható formába, például gázokká vagy folyékony üzemanyagokká alakító Power-to-X projekteknek.
A projekt klímavédelmi hatása sem elhanyagolható. Az üzem által termelt biometán évente több mint 90 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást válthat ki azzal, hogy fosszilis földgáz helyett megújuló gázt juttat a rendszerbe. Ez jól illeszkedik a dán energiapolitika hosszú távú céljaihoz, amelyek – a villamosenergia- és hőtermelés mellett – a gázrendszer dekarbonizációjának egyik kulcseszközeként kezelik a biogázt.
Miközben a megtermelt biometánt országos szinten hasznosítják, a Tønder város közelében található létesítmény a környező agrártermelők által biztosított alapanyagokra épít. Ebben a minőségében pedig a körforgásos gazdaság egyik eszközévé válik, mivel a hulladékból energia, a melléktermékből pedig újra mezőgazdasági alapanyag lesz.
Nem véletlen, hogy a dán megközelítést egyre gyakrabban emlegetik európai mintaként. A biometán közvetlen hálózati betáplálása, a nagy léptékű üzemméret és a mezőgazdasági alapanyagokra épülő ellátási lánc együtt olyan modellt rajzol ki, amely sok ország számára iránytű lehet a zöldgáz-termelés felfuttatásához.
Kiemelt kép forrása: Tønder Biogas