Továbbra is hatalmas a lelkesedés a hazai iparági szereplők között a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében megvalósítani tervezett, kimondottan a biogáz- és biometán-termelést erősítő beruházásokra kiírandó új pályázatot illetően. Több kiegészítést is fűztünk a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez annak érdekében, hogy a feltételek további pontosításával és a rugalmasabb keretek biztosításával még inkább hatékony és még életképesebb projektek valósulhassanak meg.
Korrekten kidolgozottnak, érthetőnek és összességében egyértelműnek tartjuk a Jedlik Ányos Energetikai Programban megjelent és társadalmi egyeztetésre bocsátott, a „Biogáz és biometán termeléshez kapcsolódó beruházások támogatása” elnevezésű pályázati felhívást. Egyesületünk teljes mértékben egyetért az alapcéllal, miszerint mérsékelni kell a külső energiafüggőséget, és ezzel párhuzamosan új lehetőségeket kell teremteni a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar melléktermékeinek hasznosítására.
Páratlan lehetőségnek tartjuk, hogy az energetikai programból 40 milliárd forintot olyan beruházások vissza nem térítendő támogatására költenek majd, amelyek a biogáz- és biometán-termelést erősítik. Ugyanakkor a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökségnek (NFFKÜ) írt levélben szakmai szervezetünk észrevételeket és javaslatokat tett a pályázati kiírás szövegéhez. Azt szeretnénk ugyanis, hogy a kiírási feltételek további pontosításával és rugalmasabb keretek biztosításával még hatékonyabb és életképesebb projektek valósuljanak meg.
“Egyik fontos észrevételünk, hogy a pályázati kiírás tervezetének szigorú alapanyag-megkötései kizárhatnak olyan melléktermékeket, amelyek a gyakorlatban régóta bevett és működő alapanyagai a biogáz-termelésnek. Érdemes lenne a szabályozást kiegészíteni az európai uniós kritériumrendszerekhez igazodva, hogy minél több fenntartható alapanyag kerülhessen a feldolgozásba. Ez azért fontos, mert a hazai adottságokból fakadóan a mezőgazdasági és ipari melléktermékek széles köre áll rendelkezésre, amelyek nélkül a kapacitásbővítés sok esetben komoly akadályokba ütközne” – magyarázta Ragoncza Ádám, az egyesület felügyelőbizottságának elnöke.
Szintén kulcskérdés a villamosenergia-hálózathoz való csatlakozás. A friss jogi keretek új lehetőségeket nyitnak ezen a téren, a biogázmotorok pedig különösen alkalmasak lennének arra, hogy rugalmas kapacitást biztosítsanak a rendszer szabályozhatóságához. A beruházások elszámolható költségei közé ezért mindenképpen érdemes lenne beemelni a hálózati csatlakozás és az ehhez szükséges berendezések kiadásait, hiszen ezek nélkül a projektek egyszerűen nem tudnák betölteni a kívánt szerepet.
Észrevételeink között az is megjelenik, hogy a jelenleg érvényes szabályozás több ponton is szigorú költségkorlátokat tartalmaz. Ezek pedig gyakorlati akadályokat gördíthetnek az új üzemek megvalósítása elé. Például a gáztisztításra és a hálózati csatlakozásra fordítható összeg aránya messze nem elegendő, miközben ezek a költségek az egész projekt kiadásainak felét is elérhetik. Szerintünk a merev korlátok helyett célszerűbb lenne szakértői értékelésre bízni, hogy mely projektek életképesek, és hol indokolt a magasabb arányú infrastruktúra-fejlesztés.
Fontos kérdés az is, hogy pontosan mit tekintünk egy biogázüzem kapacitásának: a feldolgozott biomassza mennyiségét, a megtermelt biogáz mennyiségét, vagy épp a villamosenergia-termelés nagyságát. Attól tartunk, hogy mivel a pályázati kiírás jelenlegi szövegezése ezen a téren jelenleg nem teljesen egyértelmű, ez bizonytalanságot szülhet a pályázók körében. A tisztázás azért sem mellékes szerintünk, mert egy meglévő üzem fejlesztése más szempontok szerint értékelhető, mint egy teljesen új beruházás.
Szintén javaslattal élünk a beruházások előkészítéséhez kapcsolódó költségek elszámolhatóságát érintően. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis sok esetben nem számolható el a talajvizsgálat, a tervezés és az engedélyezési folyamat, miközben ezek részei a projektek előkészítésének. Ha viszont a tényleges előkészítési költségeket nem lehet figyelembe venni, az jelentős pluszterhet ró a beruházókra, és visszafoghatja a pályázati kedvet az egyesület megítélésében.
További pontosításokat javaslunk a támogatási intenzitások és a biztosítékok rendszerénél is. A különböző méretű vállalatokra meghatározott százalékok mellett például nem egyértelmű, hogyan kell kezelni a konzorciumokat, és a fenntartási időszak alatti biztosítékadás is indokolatlanul szigorúnak tűnik. A jelenlegi szabályozás mellett a kifizetések túlságosan elhúzódhatnak, ami kihatással lehet a projektek időben történő befejezésére.
Egyesületünk úgy véli, hogy a pályázati keretek finomhangolásával a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében elérhető támogatások elhozhatják a várt áttörést. Az egész társadalom javát szolgálná, ha a program valódi lökést adna a biogáz és biometán szektornak: ez ugyanis hosszú távon mindannyiunk jövőjét alakítja, energiarendszerünk fenntarthatóbbá, biztonságosabbá és versenyképesebbé válása pedig össztársadalmi érdek.