Miközben a kontinens nyugati részén egyre nehezebb új alapanyagforrásokat találni a biometán-termeléshez, a szakmai elemzések egyre inkább Közép- és Kelet-Európát tartják a következő évtized növekedési tartalékának. A térségből Románia emelkedik ki: itt lehet az Európai Unió egyik legnagyobb, ma még nagyrészt kiaknázatlan biometán-potenciálja.
Az elmúlt években a biometán az európai energiabiztonság egyik kulcsszereplőjévé vált. A REPowerEU program, az orosz földgáztól való függetlenedés és a klímavédelmi célok egyszerre növelték fel az érdeklődést a megújuló gázok iránt. Miközben azonban a figyelem sokáig elsősorban Németországra, Franciaországra vagy Dániára irányult, egyre több friss elemzés jut arra a következtetésre, hogy Európa következő nagy biometán-fejlődési hulláma várhatóan már Közép- és Kelet-Európában bontakozik ki.
A Guidehouse és az European Biogas Association (EBA) anyaga például arra hívja fel a figyelmet, hogy a régió jelentős része ma még csak töredékét hasznosítja annak a biomasszának, amelyből fenntartható módon biogáz és biometán állítható elő. Ennek egyik legjobb példája Románia.
Egy román szakpolitikai elemzés szerint az ország adottságai európai összevetésben is kivételesek. A nagy mezőgazdasági területek, a jelentős volumenű állattenyésztés, az élelmiszeripari melléktermékek és a települési szerves hulladékok együttesen olyan alapanyagbázist jelentenek, amelyre hosszú távon támaszkodhat a biometán-termelés. Mindez ráadásul energiaültetvények nélkül megoldható, mivel a hangsúly a meglévő melléktermékek és hulladékok hasznosításán van: azaz a biometánszektor növekedése nem kerül szembe az élelmiszertermeléssel.
Ez a megközelítés azért is figyelemre méltó, mert az újabb európai tanulmányok már nem pusztán azt vizsgálják, mekkora biomassza áll rendelkezésre, hanem azt is, hogy az valóban fenntartható módon használható-e fel. A korábbi, optimistább becslésekkel szemben ma egyre inkább a reálisan kiaknázható potenciál kerül a középpontba; ebben pedig Románia az európai élmezőny tagja.
A szakértők szerint a növekedés súlypontjának keletre tolódása mögött egyszerű ok áll. Nyugat-Európa számos országában a könnyen hasznosítható biomassza jelentős részére már épülnek biogáz- vagy biometánüzemek, míg több közép-kelet-európai országban a rendelkezésre álló alapanyagok nagy része még ma is kihasználatlan. Lengyelország, Románia, Magyarország, Bulgária és részben Csehország ezért a következő évtized legfontosabb fejlesztési célterületei közé tartozhatnak.
A tanulmányok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a régió előtt álló legnagyobb kihívás már nem az alapanyaghiány. Sokkal inkább az dönti el a fejlődés ütemét, sikerül-e kiszámítható beruházási környezetet teremteni. Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, a finanszírozási lehetőségek bővítése, a stabil támogatási rendszerek és a gázhálózati szabályozás fejlesztése ma nagyobb hatással lehet a biometán-termelésre, mint bármilyen technológiai újítás.
Egyre meghatározóbb szempont az is, hogy a biometán gazdasági értéke ma már nem kizárólag magából a gázból származik. A korszerű üzemekben keletkező biogén szén-dioxid új ipari alapanyaggá válhat, amelyet például szintetikus üzemanyagok előállításánál vagy más szén-dioxid-felhasználási technológiákban is hasznosítani lehet. Ez új bevételi forrásokat nyithat meg a beruházók előtt, miközben tovább javítja a projektek gazdaságosságát.
Az elemzések arra is felhívják a figyelmet, hogy a biometán szerepe túlmutat az energiatermelésen. A vidéki térségekben új jövedelemforrást jelenthet a gazdálkodóknak, csökkentheti a szerves hulladékok kezelésének költségeit, és hozzájárulhat a körforgásos gazdaság fejlődéséhez. Mivel nem csupán az lesz a kérdés, hogy egy-egy ország mennyi megújuló gázt fogyaszt, hanem az is, hogy mennyit tud a szomszédos piacokra eljuttatni a meglévő földgázhálózatokon keresztül, ez egyre erőteljesebb hatást gyakorolhat a regionális piac formálódására. Ha sikerül lebontani a beruházások előtt álló szabályozási akadályokat, és megfelelő piaci környezetet kialakítani, akkor a következő évtizedben valóban Közép- és Kelet-Európa válhat az európai biometánpiac növekedésének legfontosabb motorjává.