Az 1678 európai biometánüzem 86 százaléka kapcsolódik a gázhálózathoz – ez derül ki a Gas Infrastructure Europe (GIE) és az Európai Biogáz Szövetség (EBA) által összeállított Európai Biometán Térkép legfrissebb kiadásából, amelyen a 2021-es állapotoknál közel 40 százalékkal több létesítmény található.
Minden szemszögből bővülést mutat a GIE és az EBA legújabb biometán térképe, amely átfogó képet ad Európa biometán-termelésének alakulásáról. Ezek szerint 2025 első negyedévében már 1678 biometán üzem működött a kontinensen úgy, hogy csak az idei év első negyedében 46 létesítmény állt üzembe. Ez pedig impozáns, csaknem 40 százalékos növekedést jelez 2021 óta, amikor még csak 1023 üzem szerepelt a nyilvántartásban.
Soktényezős dinamika
A mostani kiadás földrajzi értelemben is „tágasabb” az előző évinél, hiszen egyetlen aktív biometánüzemével Liechtenstein lett a 25-ik ország, amelyik felkerült a térképre. Ez arról árulkodik, hogy a technológia nem lokális kuriózum, hanem széles körben alkalmazott megoldás: csak az elmúlt évben 122 új üzem kezdte meg működését. A terjeszkedéshez a kedvező szabályozási környezetbe ágyazott uniós klímapolitika is kellett, ami megágyazott a befektetők növekvő érdeklődésének.
Persze a biometán térnyerése nem pusztán klímavédelmi szempontokból érdekes. Az is kiemelendő szempont, hogy az üzemek – a friss adatok szerint legalább 86 százalékban – közvetlenül csatlakoznak a földgázhálózathoz. Ez azt jelenti, hogy a megújuló forrásból előállított biometán technikailag és infrastrukturálisan is beilleszthető a meglévő energiarendszerekbe. Az energiatárolási és -elosztási kihívások korában ez kulcsfontosságú előny, mintegy kiemeli a biometán szerepét a kontinens zöldenergia-infrastruktúrájában.
Kiváló szer függőségek kezelésére
A kibocsátáscsökkentési célok egyre több európai országban alakulnak át puszta vállalásokból konkrét állami és vállalati programokká. Ebben a folyamatban a biogáz és különösen a biometán nem marginális szereplő: az energetikai szuverenitás megerősítése és a fosszilis forrásoktól való függőség csökkentése szempontjából is stratégiai a jelentőségük.
A technológia ráadásul körforgásos gazdasági elvekre épül: a mezőgazdasági hulladékból, szennyvízből vagy élelmiszeripari melléktermékekből előállított biogáz energetikai hasznosítása egyszerre old meg környezetvédelmi és energiagazdálkodási problémákat.
Noha még mindig jelentős különbségek mutatkoznak az egyes országok között, a trendek egyértelműek: a biometán a következő évtized egyik kulcsfontosságú energiaforrása lehet Európában. A fenntarthatóság jegyében az iparág folyamatosan bővíti technológiai eszköztárát, ezzel párhuzamosan pedig egyre több országban jelennek meg ösztönző programok, támogatások, indulnak piaci és szabályozási reformok.
Naprakész tudás egy megalapozott jövőképhez
Az iparág jövője szempontjából kifejezetten biztató, hogy a térkép készítői most első alkalommal közöltek részletes információkat az egyes üzemek teljesítményéről és a termelt mennyiségekről. Ez egyfelől növeli az átláthatóságot, másfelől pedig a hosszú távú tervezésben segíti a döntéshozókat és a befektetőket.
A biogázszektor európai dinamikájának figyelemmel kísérése a hazai szereplőknek is hasznos lehet azon egyszerű oknál fogva, hogy az uniós energiapolitika alakulása Magyarországon is érezteti a hatását. Híroldalunkon rendszeresen frissülő, naprakész tartalmakkal segítünk követni minden érdeklődőnek az aktualitásokat, az új technológiáktól kezdve a jogszabályok és az ösztönzőrendszer változásain át a legjobb piacépítési példákig.