Nem a százalék számít: így válhat stratégiai energiahordozóvá a biometán

Ha elsősorban ott használjuk a biometánt, ahol az elektromos átállás műszakilag nehéz, túl drága vagy más okból korlátozott, már nem az lesz a fő kérdés, hogy mennyi földgázt lehet vele kiváltani. Helyette az lesz érdekes, hol ér a legtöbbet egy köbméter megújuló gáz, ezzel pedig a biometán úgy válhat stratégiai energiahordozóvá, hogy mindössze néhány százalékos részarányt ér el Európa teljes energiafelhasználásában.

Az európai energiaátmenet egyik legfontosabb iránya az elektrifikáció: ahol lehet, a fosszilis tüzelőanyagokat villamosenergiával működő technológiák váltják fel. Az autózásban ezt az akkumulátoros járművek, a fűtésben a hőszivattyúk, az ipar egy részében pedig elektromos kemencék és más közvetlen villamos megoldások jelentik.

Csakhogy nem minden energiafelhasználás villamosítható ugyanolyan könnyen. Éppen itt lehet a biometán szerepe nagyobb annál, mint amit a teljes energiamixből elfoglalt részaránya alapján gondolnánk.

A biometán egyik legnagyobb előnye ugyanis az, hogy tulajdonságai lényegében megegyeznek a földgázéval. Betáplálható a meglévő gázhálózatba, tárolható, szállítható, és számos esetben ugyanazokban a berendezésekben használható fel. Emiatt olyan területeken is csökkentheti a fosszilisenergia-felhasználást, ahol a teljes technológiai rendszer lecserélése túl lassú vagy költséges lenne.

Ilyenek lehetnek például egyes magas hőmérsékletű ipari folyamatok. Az ipari hő jelentős része technikailag villamosítható, ám minél magasabb hőmérsékletről, folyamatos üzemről és nagy teljesítményről beszélünk, annál fontosabbá válhatnak a hálózati kapacitással, a berendezések cseréjével és a beruházási költségekkel kapcsolatos korlátok. A biometán ezekben az esetekben úgy csökkentheti a fosszilis gáz használatát, hogy közben a meglévő technológia jelentős része tovább működhet.

Más szerepet kaphat a villamosenergia-rendszerben. A nap- és szélerőművek termelése időjárásfüggő, ezért egy egyre inkább ezekre épülő rendszerben továbbra is értékesek a gyorsan szabályozható energiaforrások. A gázhálózatban vagy tárolókban rendelkezésre álló biometán szükség esetén villamosenergiává és hővé alakítható, vagyis nem folyamatos alaptermelőként, hanem akkor használható fel, amikor az energiarendszernek éppen szüksége van rá.

A közlekedésben a nagy futásteljesítményű nehézgépjárműveknél vagy egyes tengeri szállítási feladatoknál válhat a sűrített, illetve cseppfolyósított biometán olyan átmeneti vagy hosszabb távú alternatívává, ahol az akkumulátor tömege, a hatótáv vagy a töltési infrastruktúra komolyabb korlátot jelent az elektrifikációban.

Van ráadásul olyan ipari felhasználás is, ahol nem egyszerűen energiára van szükség. A vegyipar bizonyos folyamataiban a földgáz maga is alapanyag: a benne lévő molekulákból állítanak elő további termékeket. Ezekben az esetekben a feladatot nem oldja meg önmagában az, ha több megújuló villamosenergia áll rendelkezésre: itt a biometán nemcsak hőt, hanem megújuló eredetű molekulát is kínálhat.

A biometán jövőbeli jelentőségét ezért nem feltétlenül az dönti majd el, eléri-e az 5, 10 vagy 15 százalékot Európa teljes energiamixében. Sokkal beszédesebb lehet, hogy mekkora szerepet képes megszerezni azokban a felhasználásokban, amelyeket a legnehezebb fosszilis energiahordozók nélkül működtetni.

Magyarországon is érdemes lehet ebből kiindulni. A hazai biometán értékét nemcsak az mutatja meg, összességében hány százaléknyi földgázt képes kiváltani, hanem az is, hogy mely fogyasztóknál teszi ezt. Ha elsősorban azokban az ipari, energetikai vagy közlekedési alkalmazásokban jelenik meg, ahol kevés a gazdaságosan elérhető alternatíva, akkor viszonylag szerény energiamixbéli részarány mellett stratégiai eszköze lehet az energiaátmenetnek.