A klímavédelmi megfontolások mellett nagyon is kézzelfogható üzleti okai vannak annak, hogy a biogáz helyi elégetése (kapcsolt villamos- és hőenergia termelés helyett egyre inkább a földgáz minőségre tisztított biogáz hálózati betáplálása lesz a meghatározó Franciaországban.
A francia villamosenergia-termelés túlnyomó többségében alacsony szén-dioxid-kibocsátású nukleáris és megújuló forrásokra épül, ami azzal a következménnyel járt, hogy a biogázból előállított villamos energia kedvezményei fokozatosan visszaszorultak.
Ezzel párhuzamosan a francia energiapolitika egyre inkább azt szorgalmazza, hogy a biogázalapú üzemek ne áramot és/vagy hőt állítsanak elő, hanem tiszta, földgázzal egyenértékű biometánt. Ez ugyanis jóval univerzálisabb: betáplálható az országos gázhálózatba, használható fűtésre, ipari célokra vagy akár közlekedésre is.
Előtérben az üzleti szempontok
A biogázpiaci fordulat több okra vezethető vissza, amely közül a gazdaságosság az egyik legfontosabb: becslések szerint az átállás akár 40 százalékos bevételnövekedést is hozhat a biogáz alapanyagokat szállító gazdáknak és az üzemeltetőknek.
Szintén fontos ok, hogy Franciaország 2030-ra szeretné megháromszorozni a hálózatba táplált biometán mennyiséget, elérve az évi 44 TWh-t. Az ambiciózus tervhez nem elég új üzemeket építeni: stratégiai jelentőségű a mintegy 1100 meglévő egység átállítása is. Ezek korszerűsítése évente akár 12 TWh többlettermelést biztosíthat, ami önmagában fedezné a betáplálási célok teljesítéséhez szükséges többlet több mint 40 százalékát. Az összetett feladathoz kapcsolódóan a francia kormány 2024-ben uniós jóváhagyással 1,5 milliárd eurós támogatási rendszert hirdetett meg új projektek létesítésére a fenntartható biometán-termelés ösztönzése érdekében.
Többlépcsős konverzió
Az átállás a biogáz-kogenerációról a hálózati betáplálásra persze nem automatikus, komoly technológiai beruházásokat tesz szükségessé. A biogázt meg kell tisztítani, el kell távolítani a CO₂-t és egyéb szennyeződéseket, hogy minősége teljesítse a fosszilis gáz szabványokat.
Emellett kritikus feltételek a hálózatra csatlakozás, a gázminőség ellenőrzése és a betáplálási szabályozása is. Az borítékolható, hogy automatikusan nem minden korábbi kogenerációs egység alkalmas konverzióra. Különösen a kisebb telepek lehetnek nehéz helyzetben, főként, ha távol esnek a gázhálózattól, vagy az éves biogáz termelésük nem éri el a gazdaságosság alsó határát A váltás komoly kihívást jelent, de szükséges,hiszen a jövőben csak azok az üzemek maradhatnak versenyképesek, amelyek időben reagálnak, az átalakulás révén fenntarthatóbbá válnak, és jobb lesz jövedelmezőségük,ráadásul hosszú távú piaci perspektívát is kaphatnak.
Ezzel pedig a francia biogáz-ágazatban gyakorlatilag eldőlt, hogy az elmúlt évtizedekben elsődleges hasznosítási módnak számító kogenerációt letaszítják a trónról, hogy – igazodva a klímacélokhoz, a piaci környezethez és az állami ösztönzőkhöz – átadja helyét a biometán-betáplálásnak.